Az NB1 hatodik fordulójának keretében került megrendezésre a 207. derbi az újpesti Szusza Ferenc Stadionban, ahol az ősi rivális kereken 10, mint már tudjuk januártól 11, éve képtelen győzni. A Fradi számára lélektanilag talán jobb pillanatban érkezett a derbi napja, hiszen az Újpest a mérkőzés előtt már egy hónapja nyeretlen volt, míg a zöld sasok a Vidi, Győr kettős ellen négy pontot tehettek zsebre. A szakértők szerint is most esélyesebb volt az FTC, nos a vendégek féltucat kapott góllal, és az alaposan kivégzett hurrá hangulatukkal bandukolhattak haza.

A rangadó szokásosan kezdődött, hatalmas volt a hangulat, amelyet a fantáziadús életképek csak tovább fokoztak. Azért a petárdák éles, kellemetlen robbanásai rontottak az összképen, de rendben startolt el a meccs, elindult a labda a későbbi közjátékok miatti nagyon hosszú útjára.

Az első lehetőség az FTC előtt adódott; Andrezinho egy az egyben nagyon simán verte meg Szokol Zsoltot a bal szélen, de a légiós túlságosan kisodródott, így Balajcza kapuja előtt keresztbe ellőtte  a játékszert. A következő nagy helyzetet Vermes alakította ki a Ferencvárosnak, hiszen röviden gurított haza Balajczának, ő azonban kiváló ütemben szaladt ki ketrecéből és önfeláldozóan eltakarította a labdát Marek Heinz elől.

A 27.percben kezdődött el a lila-fehér gólgyártás; Pollák a bal oldalról adott be kiválóan az élete első derbijét megvívó Simon Krisztián  felé, aki 10 méterről szemfülesen fejelt Ranilovic hálójába, 1-0, itt volt az első -a meccs előtt a mesterek által annyit emlegetett- fordulópont. A hazaiak drukkerei görögtüzekkel ünnepeltek, Solymosi ideiglenesen félbeszakította az összecsapást, a felesleges szurkolói gesztusok első felvonása volt ez.

A bekapott találat megzavarta az FTC-t, nem találták a helyüket a pályán a zöld-fehérek, aztán 39 perc után Heinz kiállt, mivel Solymosi hezitálás nélkül egy csúnya rátartásért lezavarta őt a játéktérről. Véleményes ítélet, egy kicsit szigorú, de a lényegen nem változtatott emberhátrányba került a Prukner-legénység.

A szünet előtt kettőre hízott az újpesti előny. Böőr került a védők mögé, ismét a bal oldalon alakult ki veszély, majd kifogástalanul passzolt középre, ahol Tisza Tibor érkezett, és gyakorlatilag 43 perc után eldöntötte a mérkőzést, 2-0.

A pihenőre tehát Mészöly Géza alakulata mehetett önbizalomtól duzzadva. Egyébként a vendéglátók abszolút rászolgáltak a vezetésre, és végre értékesítették adódó helyzeteiket, hiszen a kaput eltaláló három kísérletükből kettő elérte a célját. A folytatásra készült már a két együttes, amikor egy régi, kellemes ismerős, Jimmy Jump tűnt fel labdarúgók között egy katalán zászlóval, amelyről ez volt leolvasható: "Kubala Forever!". Jimmy nem lesz ilyen boldog, ha megtudja, hogy miként muzsikált hétvégén az FC Barcelona. Ezt követően a szimpatizánsok görögtüzes, füstös felvonása záróakkordjához érkezett, így apró késéssel vette kezdetét a második félidő.

Közel egy óra telt el a rangadóból, amikor kezdett kínos lenni a negyedik kerületiek fölénye, Simon centerezését Rajczi 8 méterről, Ranilovic mellett a kapuba helyezte, 3-0, a végeredmény ismeretében biztos vagyok benne, hogy aláírták volna a fradisták, ha ennyi marad az állás.

A negyedik találat egy újabb kényszerszünet után született meg. Négy perccel az előző gólt követően, jött aminek jönnie kellett, nehéz leírni; Mitrovic tizenhatosról elképesztően tekerte be a felsőbe a "babát", 4-0. A kórházban gyógyulgató Törő 8-3-at tippelt, nos biztosan helyet kap a legendás összecsapások között a mai megmérettetés is, valahol a régiek mellett.

Rajczi-dupla; a 72. minutumban Simon gurított balról középre, ahol a Fradi-specialista érkezett, és becsúszva ismét talpra ugrasztotta a hazai közönséget, 5-0, a vendég drukkerek eddig bírták cérnával, hiszen rendesen átrendezték a számukra kijelölt szektort, az MLSZ fegyelmi bizottságának is lesz bőven dolga a jövő héten...

A 92. percben töltődött púpig a zöld sasok gombócos tálja. Simek futott el a jobbösszekötő helyén, kísérlete a kapufán csattant, onnan a  kipattanót pedig Tisza továbbította a vonal mögé, 6-0, ezt már összeszámolni is nehéz. Biztosan előveszik a következő napokban Solymosit Heinz kiállítása miatt, de butaság lenne azt állítani, hogy kizárólag emiatt nyert az Újpest, persze érezhető, nem lett volna ekkora a különbség, ha a cseh klasszist nem küldi a spori a zuhany alá.

A féltucat az féltucat, nem kell megmagyarázni sem Mészöly Gézának, sem Prukner Lászlónak, mert ezt nem lehet, felesleges. Ritkán fordul elő hasonló az Újpest-Ferencváros párharcon, de mindenkinek nagy élmény volt, valakiknek édes, még többeknek keserű.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.